Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Csongor Győző: Páfrányok az Alföldön

2. ASPLENIUM ADIANTUM-KIGRUM L. Fekete fodorka. Az Alföldről eddig, mint adv. növényt Debrecen mellől jelezték. A "péfrány-tanya" uralkodó faja, áttelelő lombjával, sok levél változatával. 3. ASPLENIUM TRICHOÜÍÁKES L. Aranyos fodorka. Az együttesben aránylag a legritkábban előforduló faj l 4. ATHYRIUM FILIX-FEIÚINA /L/ ROTH. Hölgypáfrény. A környéken már máshol is előfordult. Itt néhány példánnyal szerepel. 5. CYSTOPTERIS FRAGILIS BERN

H. Hólyagpáfrány. A Tisza-parton máshol is előfordul. Itt csak néhány feltűnő hybridje révén érdekes! 6. DRYOPTERIS CARTHUSIANA /Vili./ H.

Fuchs Szálkás pajzsika. A környéken máshol is előfordul. Néhány érdekes hybridje szerepel itt. 7. DRYOPTERIS F

IL ül-MAS /L/ SCHOTT Erdei pajzsika. Mint máshol, itt is valószínűleg kertészetekből, díszkertekből kerül ide a spórája. Nem feltűnő a jelenlétei /A környéken a leggyakoribb faj./ Összegezve az elmondottakat, rövid előadásunkban sikerült bizonyítanunk, sok évi kutatómunkánk eredményeként, hogy alföldi területeinken éghajlati, talajtani factorok rekompenzációja s nem utolsó sorban emberi tevékenység /kertészet/, valamint a szél és viz spórót terjesztő szerepe következtében mindenütt otthonosak pófrénynövényeink. Az eredeti termőhelyen uralkodó ökológiai viszonyokat /mint pl. a nedvességet/ a mélyebb fekvés, a mészsziklát a meszes vakolat pótolhatja. /Hogy csak néhány példát említsünk!/. Egyes fajok, amelyek természetes környezetben is együtt fordulnak elő, mint az Asolenium Tjrichomanes, és a Çystopteris fragilis, egy alföldi téglafalon, vagy homoki erdei árokban is társulásra lépnek egymással. A legexponáltabb é-