Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Csongor Győző: Páfrányok az Alföldön

Boros szerint az Alföldnek páfrányokban leggazdagabb része a Nyírség, ahol ültetett fenyvesekben, erdei árkokban mintegy 11 fajjal képviselt harasztflóra díszlik. De hozzá hasonló arányú vegetációt lelt a Duna-Tisza közi lopós kőriserdőkben is. Tamássy Géza /1926/ a gúthi erdőben hétféle harasztot talált /négy erdei és három sziklalakó/. Megállapítása szerint a nyírségi talajok felső homokrétegei alatti agyag visszatartja a nedveeséget, s ez kedvező ezeknek a növényeknek. 6 mutat rá először arra is, hogy a hegyekről lezúduló víz hozhatta le a harasztok spóráit a távolfekvő homokos, buckás területekre is. Az Alföld területén 12 szárazföldi és 3 vízi harasztot ismer. /Sadler_József flóraművében, 1825-ben csupán egyetlen fajt/. Zólyomi Bálint /1931/ az Alföld páfrányainak listáját 12 fajjal, :.iáthé Imre /1935/ pedig Békés megyei adatokkal /4 faj/ egészíti ki. Szűkebb környékünkön az első péfrányadatot Lényi Béla /Csongrádmegye flóré ja előmunkálatai, 1915/ közli. A sasharasztot /Pteridium aquilinum /L/Kuhn/ Szeged környéki kőkerítésről, valamint a Tisza rakpartjáról gyűjti. Példánya a Móra Ferenc Múzeum herbóriuméban ma is föllelhető. Azóta sem talólta ezt a növényt környékünkön senki! Györffy Istvén /193o/ az egykori Csanód és Csongrád megye területéről közöl négy páfrényfajt. Az erdei pajzsikát Bezúrszékről, az Alföldön elsőként a kövi bodorkót a pusztaszeri Árpád emlékmű faléról, az aranyos fodorkát s elsőként ugyancsak a ritka gimharasztot Makó környékéről, egy csordákat belső falóról. Jelenleg Bodrogközy György kutat még pófrónyok alföldi előfordulásai utón, a Tisza mentén, valamint mesterséges /építmények falai, stb./ lelőhelyeken. Mellékelt két táblán bemutatom az eddigi alföldi páfrány-előfordulási, illetve elterjedési adatokat. 18o