Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Éremtan - Nagy Ádám: Csongrád megyei numizmatikai lelőhelyek statisztikai adatai

így kecsegtet némi biztos eredménnyel. A római pénzek körirata, vagy hótlapi óbrózolósa, jele közelebbről is elárulhatja a kibocsátós helyét és idejét, Árpád-hózi felirat nélküli pénzeink variációi pedig még ezutón is változtathatnak az eddig leírt korrenden. De újabbkori pénzeinkre is vonatkozik mindez. Hiszen az sem mindegy, hogy egy 18-19. századi leletben az osztrák pénzek között mely tartományok veretei szerepelnek. Természetesen az lenne a legszerencsésebb, ha a leltározott és a publikált egyéb pénzek is a múzeumban megtalálhatók lennének. Sajnos azonban sok régebben közölt pénz a két világháború idején, vagy sok más viszontagság közepette elveszett, nem azonosítható. A leletkataszterben végeredményben mindazok az ismert lelőhelyú pénzek szerepelnek, amelyei zárt vagy kincsleletként kerültek elő, sírban vagy telepen ásatások során talált leletek és esetlegesen, szórványként kerültek múzeumba. A lelőhely szempontjóból legproblematikusabbak a szórványleletek. Előfordul a leltárkönyvi bejegyzések között, hogy lelőhelyként a pénzt adományozó személy lakóhelye szerepel. Ilyenkor legtöbb esetben nincs okunk kételkedni, hogy a pénzt valóban lakóhelyén vagy a környékén találta az illető földmunkák, építés, stb. sorén. Pedig nagyon fontos a szórvényanyag értékelhető feldolgozása, mert a mindennapi forgalmat, előfordulást ezek mutathatják a legjobban. Itt kell szót ejteni arról az egyre többször szakfolyóiratokban és megbeszéléseken felmerülő kérdésről, hogy egy-egy múzeumi gyűjtemény lelőhely nélküli pénzei is nagy valószínűséggel a környék szórványleletei. Mindezek felhasználása viszont csak az összes, lelőhelyes pénz értékelése után képzelhető el körültekintő kritikával. A jelenlegi Csongrád megye területéről 276 lelőhelyet gyűjtöttem össze, ahonnan egyetlen vagy esetleg több ezer