Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Művészettörténet - Bakonyi Tibor: Horti Pál szalonszekrénye a Móra Ferenc Múzeumban

és színvonalas válogatású képanyagával a közízlés formálójává fejlődött néhány év alatt. A bútoriparban a szecessziós és modern törekvések lassan terjedtek. Erről Lyka így ír: "Mikor végre megvoltak a rajzok, jött a kivitel keserves kérdése. Az asztalosmester, amikor meglátta a tervet, vakarta a füle tövét: ennyi munkát és pénzt fektessen be, s végül ki is fog ja megvenni az ilyen soha nem látott berendezést, biztosan a nyakén marad..." majd alébb "... a kióllítóson néhány bútorkereskedő és kórpitos sablonos műnkéin kívül az Iparművészeti Tórsulat egész anyagát 3-4 magános bútoron kívül György Kálmán egy egyfogatú bérkocsin, az ölében tartva vitte a kiállításra. Ennyi volt az egész modern magyar iparművészet 1896-ban". 1897-ben indul a Magyar Iparművészet című folyóirat, amelyben egyre többször tűnik fel egy eredeti egyéniség - Horti Pál /1865-19o7/ neve, sablonoktól eltérő szecesszi ós rajzaival, alkotásaival. Munkásságának skálája hihetetlen gazdag. A bútortervezés és lakberendezési tárgyakon kívül, tapéta, üvegablak, szőnyeg, textil, ötvös,- és kovácsoltvas tárgyak, az agyagművesség és a zománckészítés, a könyvművészet területén is alkot maradandót. Legfontosabb művei azonban a formagazdagabb belga art nouveau és síkszerűséget hangsúlyozó angol belsőépítészek törekvéseinek sajátos ötvözetét mutató bútorai és enteriőrjei. Mintegy évtizeden ót - halóláig úttörője volt a magyar iparművészet első nagy korszakának, amely fáradhatatlan irányításával a teljes ismeretlenség utón, sorozatban aratja sikereit az 19oo-as pórizsi, az 19o2-es torinói, az 19o4-es St Louis-i világkiállításokon és fiatal tehetségek nevelésével megalapozza az 19o6-os milánói kiállítás sikerét. A szalonszekrény minden bizonnyal 19oc-as évben készült, hiszen első bemutatása az Iparművészeti Társulat ezévi karácsonyi kiállításén volt. Diener - Dénes József