Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szegedről indult híres művészek

-parti városunktól a Tanócsköztórsasóg bukása utón azzal a műterem-kiállítással vett búcsút, melyet itteni szobrász-barátjávai, a kommunistává lett Gergely Sándorral 1919 novemberében közösen rendeztek Szegeden. 1919 végén Gergely Sándorral együtt Moholy-Nagy is emigrálni kényszerült. Első állomása Kassák Lajos "MA"ista csoportja volt, ahonnan a Kassák-kör konstruktivista eszméitől telve, 192o-ban Berlinbe került. Itt még ez évben kiállítást rendezett Fritz Gurlittnál és tárlaténak katalógusából Juhász Gyulának tiszteletpéldányt küldött Szegedre. A költő rövid - szignálatlan - cikkben nyugtázta hirnév felé elinduló művészbarátja elismerését: "E so rok irója fedezte fel őt annak idején Szegeden, előre jó solva kiválóan erős tehetsége

, kifejlődését és sikerét, a- mely ime Berlinben meg is érkezett. Itt Szegeden sokan mosolyogtak l.'ohoiy-Nagy László dolgain, a merészségén és e- redetiségén. Berlinben, mint halljuk... értékelik képeit." Moholy-Nagy már nemcsak a kassóki "kép-architektúra" szellemében absztrakt műveit mutatta be első külföldi tórlatán, de különféle anyagú konstruktív plasztikákat is kiállított. Berlinben három évet /192o-23/ töltött, ahol az orosz Liszickijjel létrehozta a konstruktivista "Gestaltung"-csoportot. Majd - a szintén emigrációban élő esztétával -, Kemény Alfréddal a dinamikus térplasztikai alkotások művészeti követelményeit határozták meg, melyet Moholy-Nagy ilyenfajta konstrukcióiban vagy síkidomokat ábrázoló képein igyekezett gyakorlatilag megvalósítani. Moholy-Nagy Lószló fentebb említett komplexműveit bemutató újabb kióllításóval terelte magéra V/alter Gropius figyelmét 1922-ben /amikor Kassákkal együtt irt "Uj művészek könyve" c. kiadványuk magyarul megjelent/. Ennek eredményeként előbb Weimarban, majd Dessauban, a Bauhaus tanára /1923-28/, Gropius közvetlen munkatársa lett. Vele szerkesztette - többek között - a Bauhaus-könyveket. Moholy