Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Melioráció – történelem – jövő

Rózsa Gábor: MELIORÁCIÓ

1- TÖRTÉNELEM - JÖVŐ "Azok a történészek, akik azt hiszik, hogy megjósoljék a jövőt, méltatlanok arra, hogy megírják a múltat." "Jaj annak, aki mindent elmond, amit mondani tud!" /Voltaire 1694-1778/ A jobbító, javító szóndékot sejtető, latinból vett műszó miatt bizony sokunknak elő kell venni a szakszótórak valamelyikét és megtudhatjuk: a termőtalaj gyökeres megjavításéról, vízrendezésről, lecsapolásról, alagcsövezésről, területrendezésről, tehát a mezőgazdasági nagyüzem területének racionális átalakításáról van szó. A jelenkori fogalom tüzetesebb vizsgólata előtt - mintaterünk2 nek csak Csongrád megyét véve - tekintsük át röviden az ember környezetet átalakító, természettel vetélkedő tevékenységét . Kistójunkon a homo sapiens közel tizennyolcezer éves' történetéből tizenhétezerkilencszáz évig - néhány kivételtől eltekintve - inkább csak kényszerűen alkalmazkodott környezetéhez, minthogy tudatosan átalakította volna azt. Az utóbbi szóz év /:embertörténeti időszakunk I/I80 része!:/ meliorációs tevékenységére mór minden esetben a tervszerűség, a jóelőre dokumentálás jellemző, szemben a megelőző 99,5 %-nyi ún. "történelmi" időszakkal, • 5 6 mely csak különleges légifelvételeken, néhány térképen, de minden esetben a jobbára háborítatlan morfológiai felszínen, a humusztakaróban és az alatt van "megírva". Megyénkben a nagy kiterjedésű mélyárterek szigetein és partjain több méteres vastagsógúra növekedett tellek, ismeret7 len - de embertörténeti - korok folyóátvágásai , védelmi 8 9 vonalai és sáncai , a cserekereskedelemmel kialakult ősi úthálózat

10

, a népvándorláskor temetkezési halmai

11 - mind megannyi földrajzi tényező, melyek a jelenkor tudatos /!/ átalakító tevékenysége során jobbára minden nyom nélkül