Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Marjanucz László: Hódmezővásárhely hitelélete a dualizmus korában

dódó kisebb osztalék ódiumét. A vólság évében alakult meg a korábbi iparegyleti Önsegélyző Egyesületből a Hódmezővásárhelyi Népbank. Egy egykorú levéltári följegyzés létrejöttének okát a magas kamatlábakban /hivatalos: 13-14 %, uzsora: 45-5o %,/ és az iparosság általános tőkeszegénységében látta. Megállapította, hogy az "iparosság előre törekvési szándékában csend állott be", s ezt a pangást kellett a Népbanknak felélénkíteni, azaz "a tőzsérek korlátozása által" megfelelő hitelezési gyakorlattal tőkét injekciózni a kisipari vállalkozásokba. A nyolcvanas évek végén két fontos változás jelzi Vásárhely gazdasági életének megerősödését. Háttérbe szo rult a "szegényebb néposztályok kistőkéjének gyümölcsöztetése" s ezzel pérhuzamo-an fontosabb lett a "nagyabbak felölelése" /Nagytakarék/. Ezek után természetes veit an nak beismerése, hogy "a földműves népnél a váltóra való kölcsönzés mór nem nyújt olyan biztonságot, mint a jelzálogilag biztosított kötelezvények." Ekkor mór a Nagytakarék tőkeállományában a váltókölcsön a második ••"lyre szorult, míg a Központi Takarékpénztár kihelyezése.ben változatlan túlsúllyal birt a váltóállomány. A jelzáloghitelek ugrásszerű növekedésének okát abba:, látjuk, hogy a korábbi beruházások eredményeként nőtt a termőföld produktivitása, a kataszteri tiszta jövedelem. Ezek együttesen a föld árának emelkedését okozták, ami megfelelő garanciákat nyújtott a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelek megtérüléséhez. További jele volt a földbirtok prosperálásába vetett bizalomnak, hogy a Nagytakarék 1893-tól bevezette a felmondhat

atlan jellegű, törlesztéséé jelzálogkölcsönöket. Ez lényegesen kedvezőbb kölcsönforma volt a földbirtokosok számára, hiszen részletekben fizethette viszsza, s a hitelező azt nem mondhatta fel lejárat előtt, mint korábban. 1893-ban még csak 17 ooo Ft-ot tett ki a