Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.
Új- és legújabb kor történet - Marjanucz László: Hódmezővásárhely hitelélete a dualizmus korában
Marjanucz László: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HITELÉLETE A DUALIZMUS KORÁBAN A modern hitelszervezet kiépülésére Hódmezővásárhelyen is az 1867-es kiegyezést követően került sor. 1868. szeptember 2o-én nyílt meg az Alföld második takarékpénztára, a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár - ahogy a lakosság nevezte: "Nagytakarék." Ez a pénzintézet - ellentétben a korabeli nyugat-európai takaréktárakkal - nem állami jótállással működő, tevékenységében altruista szempontokat érvényesítő takarékpénztér volt, hanem az éltalános tőkeszegényeégből fakadóan részvénytórsaségi alapon létrejött, magas osztalék elérésére törekvő bank. Az alapszabályban lefektetett célok - "... ipari, földmívelési és kereskedelmi érdekek gyamolítása" - megvalósítására igénybe vette a modern banküzlet minden ágát: a hagyományos vóltóüzleten kívül jelzálogkölcsön folyósítását, értékpapírok adásvételét, állami és községi kölcsönök elhelyezését, valamint a folyóezamla-hitelt. A bank működésének konzervatív szempontjai eleinte azonban nem engedték meg a "tőkék nyerészkedő vóllalkozóeokba fektetését," ezért nem szerepelt üzletpolitikójukban az ipari vóllalkozós finanszírozÓ8a, ingatlanvásárlás, sőt nagyon óvatosan kezelték a jelzólogkölcsönöket is. Magyarországon az agrérérdekek érezhető túlsúlya miatt a bankok fő üzletága a hosszúlejáratú jelzálogkölcsön a földbirtok beruházására. Vásárhelyen fordított a helyzet: a kereskedelem és ipar rövid lejáratú kölcsönzését mutató véltóóllomény 1869-ben 272 145 forintot tett ki, míg a hosszú lejáratú beruházási kölcsönre 12 57o forintot fordítottak. Ez egyben azt is jelezte, hogy a város és közvetlen vidéke pénzügyi viszonyai és természetes piacai még eléggé korlátozottak. A vállalkozás feltételei gazdasági és jogi megszilárdulásának hatáséra a 7o-es évek elején "olyan alkotási vágy ragadta meg a város polgárait", hogy a "hitelt kereső közönség" igényeinek kielégítése szükségessé tette egy