Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Timár Péter: Visitationes Canonicae

núvallomásoknak a jegyzőkönyvbe foglalásával igyekeztek hitelesíteni. Feltüntetik a tanuk nevét, végzettségét. Tó jékozódhatunk a lelkész kötelességeiről és a szolgóltatésokért kapott fizetés módjairól, tovóbbá a parochiélis házról, az iskolaépületről, az iskolamesterekről és fizetésükről, a harangozó jövedelméről, a prédikátor magaviseletéről - híveinek véleményével alátámasztva. Az adatok jelentős része, mint kitűnik, gazdasági jellegű, s ez a későbbiekben is így van. További értékes információt nyújt a hegyvámok, a szőlők és egyéb, földműveléssel kapcsolatos tevékenységek említése, a zsellérek száma, a különböző mesteremberek felsorolása. Külön figyelmet érdemel, hegy rendszerint apró részletekig terjedő leírás van a parochiék szántóföldjeiről, kaszálóiról, szőlőiről, azok elhelyezkedéséről, szómos helynévvel fűszerezve. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a jelenlegi, országos méretű he^névgyíjtő mozgalom Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjteményénél régebbi adatot nem vesz figyelembe. A későbbi váci egyházmegyei vizitóciós jegyzőkönyvekben külön tétel foglalkozik a parochia eredetével, sek szór felbecsülhetetlen közaégtörténeti adatokat szolgáltatva. Több egyházmegyében rendszeresen felemlítik a szülésznőket. A plébániai könyvtár könyveiről is részletes jegyzék szokott szerepelni, nem egy helytörténeti ritkasággal. Â. földesúr illetve patrónus megnevezésén kívül a hívek nemzetiségi és erkölcsi viszonyairól is mindig tájékoztatnak. A veszprémi egyházmegye területén a XVIII. század második felében a híveket név szerint összeírják, vallásuk feltüntetésével. Ennek segítségével sokszor hézagos anyakönyvi adatokat pótolhat a kutató. Természeti csapósokról, járványokról, földrengésekről, tűzvészről, aszályról gyakran hallunk a jegyzőkönyvekben. A parochiók alá rendelt filiális helységeket ugyanazon szempontok szerint írják le, mint az anyaegyhézat.