Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Gaskó Béla: Néhány Dorcadion faj populációjának vizsgálata a szegedi körtöltés mentén

feltétlenül nagyobb, de a jelölés körzetének számadataihoz viszonyítva gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható. A távolság megközelítőleg 0,6 - 1,2 km volt. Zárórétegként az erdősáv szerepelt. Sajnos a szikesek Dorcadionjainak vizsgálatát csak egy átlagos cincérmozgású évben folytattam. Túlnépesedésekkor nyilván más a helyzet. A töltéskorona-szint vízellátása, különösen forró nyarakon meglehetősen kedvezőtlen. Ez, mint konstans tényező^ már a korai gyűjtéseknél is, megközelítőleg fél évszázada hatott. Jóllehet ez a faktor nem látszik döntőnek, mégsem elhanyagolható, mivel az érintett aspektus a lárvák fejlődésének egyik kritikus periódusa. Gallé László a körtöltés zuzmóflóráját vizsgálva tapasztalta, hogy századunk harmincas éveihez viszonyítva a zuzmók mind faj, - mind egyedszáma alaposan meggyérült. /Gallé 1939, 1973, 1979/. Az ok a város légszennyeződésének fokozódása /Gallé 1979/, amit néhány vegyületnél maszeres mérések is megerősítenek. /Halász-Kiszely 1974, Kecse-IIagy L. 1975, Kiszely és mts. 1977, Petheő 1974. Petheő-Wayer/né/ 1976/. A poros, elszennyeződött környezet a rovarvilágban szintén szelektáló tényező lehet. A legismertebb ilyen hatás az ipari melanizmus. /Harri

son.Garett 1926/ Klasszikussá vált példája a Biston betularia /1./ nevü' lepke halvány és melanótikus változatainak elterjedése Anglia iparvidékein. /Kettlewell 1956, 1958/.