Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Néprajz - T. Knotik Márta: Szegedi öltözködés a múlt század derekán

a városok paraszti rétegei tovább ellenálltak a divatváltozásoknak. Ezt az időbeli eltolódást azonban a korabeli leírások, így Kovács Jánosé sem tükrözheti, mivel a leírók sem érzékelhették, hiszen egy megadott metszetet éltek, láttak vagy írtak le ebből a folyamatból. Ezért emlegetik, hogy meg lehetett különböztetni öltözetükről is a máshová valókat. Az ezen belőli apró, de jellemző különbségeket azonban még ők sem tudták: megfogalmazni, számunkra pedig a képeken szinte már megfoghatatlanok. Kresz Mária Magyar parasztviselet 1820-1867. c könyvében egy makai házaspárról, 1857-ben készült akvarellt közöl. Öltözetük szinte megegyezik annak az idős makai házaspárnak a viseletével /Szalay József és feleségéről van szó/, akikről Bietler 1875 körül készítette a felvételtv Utóbbiak nyilván koruknál fogva is ragaszkodtak ehhez a viseletformához. A kép készültekor a fiatalabb generációk már nem ugyanezt a formát viselték. Hasonló példát hozhatunk Hódmezővásárhelyről, ahol a férfi ujjasoknak egy egészen egyedi /hátul nyakbaálló, elöl kihajtott gallérú/ formáját az 1870-es évek elején az idősebbek viselik, míg a fiatal férfiak a Szeged-Alsóvárosnál említett zsinóros formát hordják. A férfi viselet e szembetűnő különbségét Plohn Illés felvételei őrizték meg számunkra. A Szegedi Híradó 1879 júliusi számában írják, hogy az árvízzel kapcsolatban itt megfordult fővárosiak meglepetés-