Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Nagy Miklós: Adalékok a szegedi járás „homoki” községeinek kialakulásához

volt 8Zükségea. Ezeket a fordulat évével bekövetkezett változások teremtették meg. A tanyák el maradott

ságának felazámoláaához elaőaorban azokat a települéai éa gazdaaági központokat kellett körvonalazni, amelyek alkalmasak a külterületek lakóinak tömörítéaére. A tanyaközpontok kijelöléaével kapcaolatoa munkák végrehaj táaának irányitáaára hozta létre a kormány 1949 tavaszán, 630/1949. azámú rendeletével a Tanyai Tanácsot. A Tanács fogta össze a Belügyi, Építéa- éa Közmunkaügyi, valamint a Földmuve1éaügyi Minisztériumok képviselőinek munkáját, akik az egyea helyi önkormányzatokkal együtt a tanyaközpontok kialakításával kapcsolatos helyazíni vizsgálatokat végezték. A központi kormányzati intézkedések nem kia mértékben érintették Csongrád megye mai területét, ahol a Tanyai Tanács 31 tanyaközpontot jelölt ki, közülük Szeged közigazgatási határában a következőket: Caengele, Balástya, Domaszék, Királyhalom, Lengyelkápolna, Mórahalom, Röazke, Rúzsajárás, Szatymaz. A központ helye Baláatya eaetében Felsőközpont, Mórahalomnál Alsókőzpont, Királyhalom esetében pedig Várostanya volt. Caengelén, Lengyelkápolnán, éa Szatymazon a központ helye a települéa, mig Domaszék éa Rúzaajáráa eaetében a vasúti megállóhely volt. A kijelölt központok' többaége megfelelő számú belterületi népeaaóggel rendel-