Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Halmágyi Pál: Makó antant megszállása

kos egyezményben Romén iának ígért valamennyi területet, másréazt a valamikori békekonferenciát a még ezeken felül elfoglalt területek kérdéaében kéaz tények elé állítani. A végcél az ún. "Tiazai határ" lehetett. A Magyar Tanácsköztár

aas

ág ellen 1919. április 16-án indult meg a román támadás, mely április 21-én elérte Aradot. A Csanád-vármegyei intéző bizottság áprilia 24-én nyilvánította Makót harctérnek. A Tiazántúl kiürítéaekor április 27-én délelőtt 10 óra körül hagyták el Makót is az utolsó vörös egységek. Az első megazálló csapat, egy szerb géppuskás osztag, két órával kéaőbb, dél körül ért a vároaháza elé, a őket délután egy' francia gyarmati azpahi oaztag követte. Hogy az idegen megazálláa mit jelentett, arról nem hagyott kétaéget a francia térparancanokaágnak a nagyobb azünet után iámét megjelent Makói Ujaág elaő azámában közzétett rendelete: "Erélyeaen figyelmeztetik a vároa lakossága, hogy hagyja abba a bolseviki /kommunista/ propagandát és agitációt...a francia parancsnokság semmiféle bolseviki propagandát meg nem tur, a aki kommunista agitációban résztvesz az...törvény8zék elé fog állíttatni. A francia parancanokaág a legkiaebb kommuniata mozgalmat ia el fogja nyomni." Ebből egyeneaen következett, hogy májua 1-ét a parancanokaág nem engedte a tervezett módon megünnepelni. A felvonuláat, illetve a Maroa-partra való kivonuláat nem engedélyezték, caak azúk