Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Sárközi István: Közoktatási viszonyok alakulása Szeged törvényhatósági területén 1849-től a századfordulóig

ged Tanügyi Bizottmánya 1856-ban már 7057 iskolaköteles gyermekből 5322-őt iskolázott be s mellőzte az iskolát 1735. Miközben az iskolaköteles gyermekeknek a tantermekbe való beparancsolásával jó eredményeket értek el, egyre nyomasztóbban mutatkozott meg a számukhoz viszonyítva kevés iskola, tanteremhiány. Számos iskolában csak állóhely jutott sok gyermeknek. A tantermi zsúfoltság helyenként erősen megnehezítette a tanító munkáját. A meglevő tantermek és iskolák rossz állapotban levő lócákkal, padokkal voltak berendezve. A tanítók gyér és gyakran el-elakadó fizetségének problémáiról is gyakran olvashatunk az iratokban. A tanítók és tanárok fizetésének átfogó rendezésére csak 1868 után került sor s még az is sok-sok jogos panaszra ado bt okot. A kiegyezést követő 1868. évi ZZXVTII. törvény a kötelező népoktatásról, a polgári társadalmi fejlődés követelményeivel összhangban rendet és rendszert teremtett a magyar közoktatásügy területén. Minden konzervatív kötöttsége mellett egyike volt a legkorszerűbb közoktatásügyi törvényeknek Európában. Nem ingatva meg a nagy történelmi egyházak jogait a gyermekek nevelésében, *i1 ami közüggyé nyilvánította a közoktatást. Az iskolák többsége is egyházi maradt. Ezt követően, 1870 és a századforduló között kialakult Szegeden is a magyar közoktatásügyi igazgatás rendszere, felügyelete s megszűnt az osztrák