Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Sárközi István: Közoktatási viszonyok alakulása Szeged törvényhatósági területén 1849-től a századfordulóig

3 oda hat, hogy az elemi népiskolai oktatással fölérő tanitásban minden gyermek részesülj ön". A szegedi papság ellenszenvvel fogadta és "különösen barbár rendelkezésnek" tekintette az állami felügyeletet, mivel úgy érezte, hogy az egyházat, elsősorban az úgynevezett történeti egyházak jogait csorbítja az oktatásban és a nevelésben. A tárgyalt öt évtizedben Szegeden a következő jellegű népiskolák léteztek: a város által alapított és fenntartott községi népiskolák, 1850-ben Szegeden mindössze 6 ilyen iskola volt. Továbbá a katolikus tanítóképezde s annak elemi iskolája, valamint 6 magániskola. Létezett továbbá 6 mozgóiskola, ezek 2-3 évig egy-egy módosabb parasztgazda házában, egy szobában a tanyai körzetben levő tanulókat látták el elemi ismeretekkel. Volt még 7 zugiskola. De Szeged Belvárosában, valamint Rókuson is egyegy bérelt helységben húzódott meg a községi iskola. 1850— 52-es években Szegeden mindössze 21-23 tanítóról vannak adatok, s akadt köztük, aki csak az elemi iskola négy osztályát végezte-el. A tanítók többsége csak középiskolai végzettséggel rendelkezett. /10/1850 irat/ Az 1854. évi népmozgalmi adatok szerint Szeged vároa népessége 1853-*ban: 52.410 fő volt. Ebből a Palánkon belüliek száma: 13.999, Alsóvároson éltek 16.132-en, Felsővároson 13.885-en, Rókuson: 8.394-en. Ebben az időben 8