Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Szeged város hites földmérésze, Vedres István térképei nyomában

( 31 Kováta Gábor geometra Asotthalom-környeki lapjain, ahol az alapvonalak számát csökkentendő un. "Linea connexionis"-okat szerkesztve - és ezzel párhuzamosan a terepen is kitűzve, megmérve - teremti meg a szomszédos térképlapok közötti összhangot. Az egymás szomszédos mun32 katerülete közötti határvonalakon néhány esetben meg lehet találni egy korábbi, vagy ugyanakkor munkálkodó kollega mérőjeleire való utalásokat, mint pl.: "Rófsznyofszki Póznája", "Győri kerefztye", "Ballá Hompja", stb. Egyikük, 33 az ifjabbik Győry József aSomogyi Könyvtárban található lapján összegzi az általa mért területeket, melyeknek térképlapjait egyetlen kivétellel megtalálhatjuk a CsmL.T.57. jelzetű un. "Vedres-féle" gyűjteményben. Valószínű, hogy Vedres Győryvei olyan szerződést vagy alkut kötött, melyben az elszámolás alapja a felmért és térképezett terület nagysága volt. Az általuk alkalmazott földmérési módszerek egyszerűségére következtethetünk abból az 1813—ból származó, Vertics József megyei geometrával közösen ösz— szeállított költségvetéséből"^ is, mely másolatban még ránkmaradt. Eszerint egész Nagyszeged felmérése harminc— ezer forintba kerül

n

e, és ezt egyetlen évben 12 mérnök, mindegyik 6 gyalog- és 2 kocsis segítségével, tehát mindösszesen egy majdnem százfőnyi csoport végezné el. Az IC anyagköltség feltűnően kicsiny, alig haladja meg a 1 %-ot , ami szintén az alkalmazott módszerek egyszerűségét bizo—