Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Szeged város hites földmérésze, Vedres István térképei nyomában

csak igen ritkán fordul elő. Néhány esetben félreért20 hető műveltető módban fogalmaz, pld.: felmérettetett, készíttette,^ stb. Mégis sikerült rátalálni egy' terv22 ' rajzra, mely az Ujazeged-Szőregi töltés és hidak /köztük az emlékezetes százlábú hid/ 1788-ból származó, az Építési Főigazgatósághoz engedélyezésre felküldött irataihoz tartozott, és legnagyobb valószínűséggel állítható, hogy Vedres sajátkezű rajza. Szerencsére ennek a tervnek van egy 1:7200 méretarányú nyomvonalrajza is, mely térképi normáknak megfelelően van kidolgozva. Az egyedi antikva-garamond megíráaok, a aajátaágoa 600 ölea mértékmérő, a különöa caóváa nyílhegyben végződő éazakjel, a vonalkáa állóvizek éa a pontaoroa utak mind-mind olyan elemek, melyekből Vedrea kezemunkájára további 22 térké, - 23 pen ra lehet iamerni. Ezek viazont caaknem kivétel nélkül eredeti /terepen kéazült/ ún. mérőaaztal-felvételi éa területméréai lapok Nagyazeged azekciókra oaztott külterületi réazeiről éa szőlőhegyeiről, melyeknek megtalálhatók az 1810-ben végzett Buday Mihály, éa az oklevelét 1813—

ban megazerző Pálfi látván^ mérnökök által kéazített azép kivitelű topografikua elemeket ia tartalmazó magyar nyelvű azúrt méaolatai. Mind az eredeti Vedrea-féle, mind az 1810 utáni máaolatokhoz tartoznak területkimutat ás ok, melyek tulajdonos— éa területadatai között 5-10 %-nyi eltéréa /változáa/ van csupán.