Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Gaskó Béla: Néhány Dorcadion faj populációjának vizsgálata a szegedi körtöltés mentén

a magas talajvíz jónéhány helyen felszínre hozta az al­talaj szilci összetevőit. /Kiss 1976/. Ennek tulajdonít­ható, hogy több terület szikes jellege kifejezetté vált. A hatás nem kerülte el a körtöltés-menti Na-ban, Cl-ban 2— és /helyenként/ SO 4-ben gazdag szoloncsákos részeket sem. /Kendezőpályaudvar környéke, móravárosi erdő Csere­pes-sor felé eső része, Makkoserdő baktói határzónája/. Az utóbbi évek belvizei tovább erősítették ezt a folya­matot. Dorozsma-Hagy azéken Lepidio—Puccinellietum, limoaae ós Potentillo-Pestucetum pseudovinae cönozisokban a Dor­cadion fulvum /Scop./ változatai közül az ab. nigr ob asale /Breun./ 70-75 % gyakoriságú. A mocsárréteken kivül vidé­künk valamennyi szoloncsákos fütársulásában /Bodrogközy 1974, 1977/ hasonlóak az arányok. Mindezek alapján a fen­ti változatot a szoloncsák szikesek jellemző színválto­zatának tartom. Ugyanez a Dorcadion acopoli /Herbat/ sár­gás szárnyfedőszőrzettí alakjairól már korántaem mondható el. Magának a töltésnek a szikes jellege csekély. Az itt élő Dorcadion populációk összeköttetése a környező szo­loncsákos vidékkel átlagos vagy gyenge rajzásnál nem szá­mottevő. Ezeken a területeken 197ó-ban mindöaaze 4 /a töl­tésen/ jelölt Dorcadion fulvum /Scop./-ot találtam. Dor­cadion acopolii /Herbst/-t egyetlen egyet aem. A reális ér­ték ezeknél, épp az alkalmazott módszer hibája folytán, 225

Next

/
Thumbnails
Contents