Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Szeged város hites földmérésze, Vedres István térképei nyomában

Rózsa Gábor: SZEGED YÁROS HITES FÖLDMÉRÉSZE, VEDRES ISTVÁN TÉRKÉPEI'NYOMÁBAN . Kevés magyar mérnöknek adta meg I.Perenc király a nemességet, de köztük volt "Varasányi" Vedres István, T. N. Csongrád vármegye Tábla Bírája, a Bécsi *s Morvaországban a Brünnl Mezei Ts. kir. Társaságnak tagja, Ns. Magyarországnak hiteles, és Szabad kir. Szeged várossának esküdt földmérője"^" i3, és habár a jutalmul kapott bihari birtokba iktatását az 1830. november 4-i halála miatt már 2 nem érhette meg, a szó valódi értelmében nemes, érdemes és értékes életet élt. Évfordulóin Szeged újra és újra felfedezi az "elfelejtett" erdészt, az agrárszakembert, a hidrológust, a város mérnökét, a kultúrpolitikust, "Szeged Széchenyijét", kinek kultuszát a Dugonics Társaság rangos kiadvánnyal, a Magyar Mérnök és Építész Egylet díszes síremlékkel, a hálás város közössége a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban levő szobrával, a nevét viselő isko— Iával és utcával ápolta eddig is. Életművét Parkas László összegezte 1937-ben, építőművészi munkásságát Nagy Zoltán^ méltatta 1956-ban olyan mélyenszántó igényességgel és hitellel, amit a jelen kutatója - talán éppen az általuk felfedezett és hivatkozott fontos iratok hiányában - ma már