Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Csongor Győző: A Dél-Alföld növényritkaságai és azok védelme

mentet Marosiele,_Óföldeák és Nagylak környéke. III.: Csoryás,^Gerendás

tPusztaföldvár

x Ujkigyóa^ Szabadkígyós^ környéke. A közeljövőben, amennyire erőm megengedi, igyekszem kiterjeszteni kutatásaimat a Dél-Alföld más területeire is, különösképp Csongrád megye tiszántúli, s Békés megye Kőrös menti részeire. A kutatás jó alkalmat nyújtott bizonyos florisztikai értelemben végsett seregszámlálásra is. Csongrád megye flórája előmunkálatai 60 évvel ezelőtt láttak napvilágot, a Duna—Tisza köze flóramüve máig is megíratlan, Békés megye növényvilága /Borbás V.óta csak alig történt feldolgozása/ pedig a Tiszántúl flóramüve /Soó-Máthé/ megjelenése után is még alapos kutatásra vár. /Hamarosan el fog készül

n

i Csongrád megye kiegészített virágos és edényes virágtalan növényeinek lajstromai/. Hagyományoa értelemben vett flóramíí elkészítése bizonyos fokig elavultnak mondható. Ha ilyen készülne, az csupán azt vázolhatná, miképp tünt el az eredetibb növényvegetáciÓ8 táj, vagy hogyan azükült a ma még meglévőre, hol lelhetők még fel megközelíthetetlen lápok /Pirtó: Patkó/ mélyén, határ menti /magyar—jugoszláv-román/ erdőkben, mint utolsó menedékhelyeken, ritka növényfajok. A növényeket /a tetazetőa külaejü virágokat/ az ember caak úgy pusztíthatja ki, ha a növekvő termelés szempontjából megszünteti /árvalányhaj as puszták, erdők, mocsarak,