Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Révész István: A legalsó algyői felső-pannóniai üledékritmusok felhalmozódási környezete

mérőjü, jól lekerekített kvarckavic3. Mivel a rétegsor képződésekor az Alföld területe fmomszemü üledékekkel fedett, a kavicsok áthalmozódáaára közeli területről nem volt lehetőség, a peremterületekről kell azokat származtatnunk. Szállításukra viszont csak folyóvízi környezetben, áradásokhoz kötötten van lehetőség. Humuszosság, egykori talajzónára utaló jegyek is előfordulnak. Igen elterjedtek a deformációé szerkezetek. A terhelési zsebek az iszapos fenékre települt homokrétegek alsó réteglapján alakulnak ki az egyenlőtlen terhelés következtében. Általában társulnak a felfelé nyomuló iazap lángszerkezeteivel. Üledékfolyáara, vízalatti suvadáara utaló jegyek is gyakoriak. Atektonikusan repedezett márga, mészmárga is előfordul. A repedések gyakran függőlegesek éa a magon belül elhalnak. Néha kalcit kristályokkal kitöltöttek. Több helyen előfordul a fauna tömegea pusztulása következtében képződött lumusella. Redukciós közegre utaló pirithintés is ismert, utalva a laguna környezetre. Mészkonkréciókat ia találunk, amelyek egykori talajvízszinteket jeleznek. Mindezek alapján sekélyvizi, változó, energia viszonyokkal jellemzhetŐ üledékképződési környezetre, illetve a mellettük- egy időben éa felettük időben váltakozva jelentkező mocsári, parti üledékképződésre kell következtetnünk. További adatokat nyújtanak számunkra a magminták és az