Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Művészettörténet - Dömötör János: Egy szobor története (Kallós Ede: Erkel Ferenc mellszobra)

pedig az "Isten álld meg a magyart" szavak állanak és ez utóbbi fölött a Himnusz eleje hangjegyekben. Számo3 alkalmi költemény is született, köztük Somló Sándor 28 versszakos költeménye és Dombi Lajos kisebb verse. A szobrot elég furcsán fogadták. Elég itt a Békés című újság 1896 július 5-i számában Sch.B. jelzéssel megjelent tárcára utalnunk. Ebben a cikkíró leirja, hogy "...egy tökéletesen sikerült alkotás előtt állunk". Utána három hasábon át sorolja észrevételeit, melyek különösen a fej nagysága körül csoportosulnak, majd a színjátszást szimbolizáló fej nyitott szájáról értekezik. Pelhíva a Laokoon-csoport körüli évszázados vitát is a maga igaza mellett, hogy ti. a szobor nem kiálthat. A szobor körül egyébként nem hangsúlyosan, de fellángolt kissé a CsabaGyula ellentét is. Egyik gyulai cikkíró megjegyezte: nekünk van, Csabának esetleg caak leaz Erkel Perence. A szobor körüli cikkezés elég hamar elhalkult, mert sokkal fontosabb téma került előtérbe éa pedig a megyeszékhely kérdése. Felelevenítették az 1874-es vitát a törvényszéki palota és fogház mostani építése kapcsán. Nem véletlenül, mert tudták, ahová ez kerül, az marad még hosszú ideig a megyeszékhely. És ezt is Gyula kapta meg. A szobornak ma egészen sajátos helyzete van. A kia, eléggé zárt éa fákkal jól beültetett téren, tőle mintegy 50 méterre helyezték el ugyania az 1950-ea években Ferenczy 187