Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szeged művészeti kapcsolati Vajdasággal

dolgozta fel itt szerzett élményeit. Négy hosszúkás mére­tű képét - melyből kettő múzeumunk lépcsőházi pihenőjének falait díszíti - először a Mussarnok 1881-es tavaszi tár­latán mutatta be. Ebből egyet a király, hármat pedig a város.szerzett meg. Később mind a négy festmény a szegedi múzeumba került. Petrovics alkotói fontosságát bizonyítja, hogy itteni müvei iránt a Szarajevói Városi Múzeum már évek­kel ezelőtt érdeklődött tőlünk, fotókat kérve a képekről, s a művész helyi működéséről adatokat. A jugoszláv-magyar kulturális együttműködés tartalmi gazdagodását jelenti Duránci Béla szabadkai műtörténész és Bakonyi Tibor szegedi építész 1974 óta tartó intenzív munkakapcsolata, amely főleg a századforduló neves építé­szeinek a Vajdaságban és Magyarországon - többségükben Szegeden található - műveiről tár fel a kutatás számára nehezen hozzáférhető adatokat. Közös munkával gyűjtötték össze és értékelték az apatini születésű Raichl J« Ferenc /1869-1960/ építész vajdasági és szegedi munkásságát. Fo­tókkal és évszámokkal járult Duránci nagy magyar építé­szünk, Lechner Ödön /1845-1914/ Vajdaságban található al­kotásainak /Zrenjanin, Szabadka/ pontosításához. A kapott adatok Bakonyi Tibor és Kubinszky Mihály 1981-ben megjele­nő Lechner-monográfiájának tartalmi teljességét növelik. Értékes adatokat sikerült kapni Duráncitól Magyar Ede /1877­1912/ szegedi építész nagykikindai és horgos-kamarási müve­174

Next

/
Thumbnails
Contents