Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Vályi Katalin: Szer monostor 1980. évi feltárása

Szinte mértani egyenességgel haladnak, ill. 2 helyen derékszögben vágják egymást. Az árkok alján különböző átmérőjű és mélységű karó- ill. cölöplyukak vannak /a legmélyebb 60 cm!/, melyek általában ferdén mélyednek a talajba. Akárcsak a korábbi feltárásokon, itt is igen szerény leletanyag került elő belőlük: kevés állatcsont és néhány X-XI. századra jellemző cseréptöredék. Az ehhez hasonló árokrendszerek gyakoriak kora Árpád-kori falvainkban. Rendeltetésükről biztosai nem tudunk, feltehetőleg különböző gazdasági célú földterületek elhatárolására készített sövénykerítések nyomai lehetnek. Az árokrendszerek után korban maga a kolostorépület következik. A már korábban feltárt kolostorrész Ily-i végén még egy helységet sikerült feltárnunk, mely szinte pontos tükörképe az épület K-i végén lévő helységnek. /A K-i helység méretei: 13,60 x 8,42 m, a Ny-i pedig 13,65 x 8,58 m./ Ezzel az E-i kolostorszárny 4 helységből álló, majdnem szimmetrikus építménnyé bővült. Ehhez az új Ny-i helységhez csatlakozik L^-i irányban a több mint 60 m hosszú Ny-i kolo3torszámy, melynek a végét sajnos az idén nem sikerült elérnünk. Eddig 5 nagy, 10-11 m hosszú helyiséget különítettünk el, szélességük a kolostorszárny E-i végén 4,5 m, D-i végén az utolsó helyiségnél szélesebb: 5,80 m. A falakat még a középkorban igen gondosan kibányászták, ezért általában csak az alapozási árokba visszahullott törmelék jelezte az irányukat /helyenként csupán néhány cm-es vastag166