Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Trogmayer Ottó: A csongrádi vár

zött igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak azaz fekete várnak neveztek." Anonymusnál a helynév Surungrad alakban fordul elő. Nem kétséges, hogy Anonymus etimológiája ebben az esetben helyes, az már más kérdés, hogy mikorra keltezhetjük az egykori vár felépítését. Nem tartjuk ugyanis valószínűnek, - hiszen ez példa nélkül állna - hogy a magyarok által épített várst szláv névvel illették volna. Inkább valószínű, hogy honfoglaló elődeink a korábbi bolgár uralom alatt épített erősségbe telepedtek. Feltételezhetjük, hogy ennek a korszaknak az emlékét őrzi a Tisza bal partján mindmáig élő landor tó, landor fok helynév, mely feltehetően az egykori Nándor bolgár rontott alakja. Elképzeléseink szerint Csongrád a bolgárok határvára lehetett, s talán a Duna-Tisza közi homokpuszták gyepüje választotta el a frank illetve bolgár érdekszférák határait. A tatárjárás után a megyeszékhely Szegedre került, s Csongrád a szegedi királyi várhoz tartozott, fontos földrajzi helyzete azonban feltételezni engedi, hogy újjáépítették, hiszen itt keresztezte a Tiszát a Tiszántúlról Budára vezető út. Nyilvánvalóan nem elhanyagolható a Kőrösnek mint kereskedelmi útvonalnak szerepe sem. A török uralom alatt felújították az erődítményt. 1558ban már vannak adataink a török őrség fizetéséről. Nagyon fontos számunkra egy 156l-es magánlevél, melyet a gyulai várkapitány, Kerecsényi László írt Nádasdy Ferencnek. "Az terek... 160