Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Vörös Gabriella: Adatok a szarmata női viselethez

Barbaricumban, hasonló, kenőcsös tégelyeknek meghatározott csonttárgyakat I-II. századi római sírokban leltek. A 19« sír övdísze abban tér el az eddigiektől, hogy a füzérek sokkal rövidebbek, esetleg a comb első harmadáig érhettek, míg a másik három csaknem a térdig lelógott. Az övek ilymódon való díszítése térben és időben rendkívül széleskörű. Az Alföld területén a szarmata időszakból számos hasonló övet ismerünk, vagy a leletek elhelyezkedése alapján rekonstruálni tudunk: Felsőpusztaszer 32, sir; Kiskőrös - Csukás tó Rácz kut, 6-7,8,11. sír; Kódmezővásárhely - Fehértó 3,7. sír; ^ Szatymaz - Jánosszállási megálló 1. sír;

11 Tápiószele 53. sir,

1

^ Örvény,

1

^ • 14 Hortobágy VI. halomcsoport, 27. sir. összefoglalóan: úgy gondoljuk, hogy a gazdag sírokból előkerült díszes övek nem lehettek a mindennapi viselet tartozékai, hanem az ünnepi, halotti ruha ékszerei, mint a gyöngyökből fűzött nyakláncok és karperecek. Az öveken talált gyöngyök kronológiai szempontból is nagyon fontosak. Ilyen szempontból azokkal a típusokkal érdemes foglalkoznunk, amelyek egyediek, ezért pontos analógiáik vannak és zárt időhatárok közé lehet sorolni őket. Gyöngyeink közül ki kell emelnünk a 25. sir betétes, hordó alakú,

»gerezdes gyöngyeit, valamint a 14. sír jellegzetes, zöld, fehér, piros színű, hasáb alakú ékítményeit. Nem lehet véletlen, hogy színre, méretre teljesen azonos párhuzamaikat a Fekete-tenger északi részén összegyűjtött antik