Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Galánta Márta: A csanyteleki szkíta temető

Kéhány tárgytipust emelnék még ki az eredet kérdésé­től függetlenül. A temetőből eddig négy vekerzugi típusú vas zabla került elő, mindegyik hamvasztásos sírból. Fel­tárt szkíta temetőinkhez képest Csanyteleken sok vas lánd­zsa került elő, eddig tíz darab. Néhány esetben a lándzsa mellett, vaslemezből hajlított ládzsahegy-védő is volt. Két, szkíta temetőinkben viszonylag ritka kerámiatí­pust szeletnek bemutatni, az egyik, korongolt egy fülű kor só, Vekerzugon és Tápiószelén fordul még elő. Ugyancsak ritka a korongolt talpas tál. Temetőnkből eddig kettő került elő, mindkettő hamvasztásos sírból. Az ásatás egyik kuriózuma a pajzsra utaló, annak szé­lét kereteié vas huzal. Utoljára a temető datálását meghatározó tárgyakat mu­tatom be:.á 46-os számú, zsugorított női sirból került elő a felületén rovátkolással tagolt, nyitott végű bronz kar­perec. Ugyanebben a sírban találtunk egy gömbös lábú, ké­sőhallstatt fibulatöredéket. Mindkét tárgy datálásának ál­talánosan elfogadott fels.ő határa az i. e. VI. sz. közepe, vagyis a szkíták Llagyarorszagon való megjelenésével mege­gyező idő. A temető végét a 99« sz. sír jelezheti, amely­ben a jellegzetes szkíta spirálfüggő mellett kelta, babos karperec is veit. Llindezek alapján úgy tűnik, hogy a teme­tő használata felöleli az egész szkíta periódust, i. e. 550/540-től ie. 400/330-ig, a kelták Alföldön való megje­lenéséig. A temető jelentőségét is ebben látjuk, remélne­134

Next

/
Thumbnails
Contents