Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Galánta Márta: A csanyteleki szkíta temető

csolva. Különbözik ettől a 105-ös sír ágakból /?/ összeállított ládája. A láda K-i és Ny—i oldalai mintegy 10 cmrel túlnyúlnak az É*iés D-i falon. A mellékletek ebben az esetben részben a ládán kívül helyezkedtek el. A legjobban megfigyelhető és legszebb típust a vastag gerendákból, sarkain kereszt-kötéssel összeácsolt ládák képviselik. Ilyen szerkezetet találtunk a 121-e3, a 123-as és a 75-ös Birokban. A 123-as sír esetében a gerenda átmérője kb. 15-20 cm volt. Érdekes, hogy mivel a sírgödör beásása a metszetben nem volt megfigyelhető, a ládát minden bizonnyal magában a kiásott sírgödörben állították cszsze. Ez a készítési mód arra utal, hogy a ládának nem elsősorban koporsó funkciója volt, olyan értelemben, hogy nem abban vitték ki a hamvakat, az égető helyről a sírba, hanem sírkamra szerepet töltött be. Ez alapján feltételezzük, hogy e rítus analógiáit K-en kell keresnünk, hiszen a D— orosz steppen a gerendából ácsolt sírkamra már a szkíták előtt is évezredes hagyománnyal rendelkezik. Többször megfigyeltük azt a szokást .is, hogy a sírgödáöí fával egyszerűen csak kibélelik, s a hamvakat lefedik, Ez ágakkal, ill. deszkával történt. A ládás sírokkai ellentétben, amelyek kizárólag szórt hamvasztásos rítussal fordulnak elő, ez a szokás a temetőben csontvázasán temetkező népességnél is megvan. Egy esetben figyeltük meg, hogy egy csecsemőt kivájt farönkre fektettek /120.sir/. Ezeknél az eseteknél a rítus részbeni átvételét láthatjuk - s ez akár—