Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Cseplák György: Archeo-dermatológiai megfigyelések újkőkori edénytöredékeken

lik a többiek közé, mintha más közöseégből származó, vagy körmére kényes egyén hagyta volna vissza kézjegyét. Körömlemezeik felszíne sima volt. Néhányszor láttam barázdált felszínű körömtől származó benyomatokat is. Megpróbálkoztam azzal is, hogy a csippentés két tagjának mérete alapján véleményt mondjak arra vonatkozóan^ hogy jobb, vagy bal kézzel díszítettek-e. Arra gondoltam, ha a baloldali benyomat a nagyobb, akkor jobbkezességről, ellenkező esetben balkezeaaégről van szó. Ez a vizsgálat nem végződött egyértelmű eredménnyel, mivel olyant is láttam, hogy a lendülettől mélyebbre bevájt mutatóujj körme nagyobb nyomot hagyott, mint a felületeaebben be- nyomuló hüvelykujjé. Az ujjbegyek benyomatai szélesebb, munkában megvastagodott ujjakra vallottak. Nagyon meglepett, hogy egyetlen ujjlenyomat-töredéket találtam. Szilárd meggyőződésem, hogy az ujjlenyomatok eltüntetésére különlegesen nagy gondot fordítottak, még a kezdetleges munkát végző gölöncsérek is. Talán a művesség szabálya kívánta ezt így? Vagy talán kultikos okok miatt? összefoglalva: az újkőkori emberek körmeinek alakja napjaink erős fizikai munkát végző egyéneinek körmeihez hasonlítható. Ki lehetett mutatni kórosan puha, más eset-