Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Hegedűs Katalin: Egyezések és eltérések a szakálháti csoport és a tiszai kultúra temetkezési szokásaiban

Uj jelenség a halottak gyékény szemfedőbe, vagy bőrlepelbe való burkolása; 23 esetben figyeltek meg szemfedőre valló szerves lepedéket a csontok felületén. Megjelenik a koporsó, keményfa /szil, kőris/ deszkákból kialakított, azentmihálylovával egybeépített sírláda; VésztőIlágorról eddig 17 koporsós temetkezés, Szegvár Tuzkövesről pedig 2 koporsós temetkezés ismert. Egyre gyakoribbá válik a vörös festék használata, általában a test fedetlen részeit a koponyát, az alkarokat ill. az alsólábszárakat vonják be vastag vörös okkerréteggel. A 190 tiszai sírból 61 esetben volt kimutatható az okkerhasználat. A testfestés szokása nem köthető nemhez ill. életkorhoz. A sírmélységek ill. a mellékletek alapján úgy tűnik, két periódus különül el. A fiatalabb sírokban gyakoribbá válnál: az ékszerek: mészkőgyöngyökből fűzött, farkas vagy szarvasfoggal díszesebbé tett nyakláncok, pártadíszek, spoudylus gyöngy ill. rézkarperecek, rézgyöngyök, többes csontgyűrűk, utóbbiak talán rangjelző szerepüek voltak, "észkőgyöngy ékszereket mindkét nem sírjaiban találunk. Alig észrevehetően, de növekvő tendenciát mutat a szer szánmellékletek száma, a kővésők mellett új típusként megjelennek az átfúrt kőbalták, a csonttűk vagy árak, a silex pengék. E szerszámok Korek József megfigyelései szerint elsősorban a férfisírok jellemző mellékletei voltak. A kerámiamellékletek száma a középső újkőkorhoz képest visszaesik, inkább a fiatalabb periódusra jellemző, Úgy