Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.
Néprajz - Felföldi László: Cigány folklórhagyományok
új cigánymigráció állította meg, amely századunk 3040-es éveiben érte el Nyugat-Európát. A cigányság száma ma a világon két-három millió között van. Magyar orszagon az 1971-es szociológiai fölmérés szerint 320000 cigány él. Közülük 71 % csak magyar nyelven beszél, 21 % cigány anyanyelvű, aki cigányul és magyarul is beszél, 7 % román anyanyelvű és a maradék 1 %-hoz a szerb, vend és egyéb nyelveken beszélő cigányok tartoznak. A.cigány anyanyelvűek között többségben vannak az ún. oláh cigányok, akik foglalkozásuk szerint különböző csoportokra oszlanak. A lovarák lókupeckedéssel, a colarák szőnyeg- és rongy árulással, a khalderák üstfoltozással foglalkoznak. A csűrarak, akik megyénkben szép • számmal élnek, lovaraktól különálló, de szintén lókupeckedéssel foglalkozó csoport. Csak néhány ezren beszélik a kárpáti cigány dialektust, amely az oláh cigánytól nagy mértékben különbözik. A ciganológusok szerint a középkorban Európába vándorolt cigányságnak épp ez volt a nyelve. A románul beszélő cigányok legnépesebb csoportja a beás, akiknek a teknőváj ás, fafaragás a főfoglalkozásuk. Őket lehet látni vásárok, búcsúk alkalmával, amint fakanalat és különféle faragott dísztárgyakat árulnak. Megyénkben közülük csak kevesen élnek.
