Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.
Révész István: Földtani-fejlődéstörténeti vizsgálatok a DK-Alföldön
a humuszos rétegek, a lombos falevél lenyomatok, és a sze nesedett növénymaradvány zsinórosság. Az egyes üledókritmusokon belül a szenes rétegek térben elkülönülnek. A szemcseösszetétel egy ritmuson belül alulról fölfelé durvul. Algyőn L~NY-ról DK felé szemcseösszetétel finomodás figyelhető meg. Mindezek, valamint a faunaelemek térbeli elrendeződése és a homokkő vastagság értékek változása egy ritmuson belül delta üledékképződésre, és kapcsolódó felhalmozódási környezeteire utalnak. Mivel ezen a határon az Alföld területén mindenütt hasonló jellegű a változás, ellentmondásba ütközünk. Vagy ez a határ nem időhatár, vagy az üledékföldtani viszonyok és ősföldrajzi viszonyok között van ellentmondás. Véleményünk szerint ez a látszólagos ellentmondás, hogy mindenütt delta egy időben a felső-pannóniai üledékek alj-án" abból adódik, hogy az alsó- f eisőpannóniai üle dékek elhatárolása kőzetfácies és fauna változásra alapozott, és ezt tekintik időhatárnak. Az Alföldet egységes üledél-cgyujtőként felfogva feltehető, hogy már az alsó-pan nóniai üledékek felhalmozódásával egy időben megindult a medence peremei felől annak feltöltődése - azaz a felsőpannóniai környezetek térhódítása. Az alsó- és felső-pannóniai üledékek közötti fácies diszkordanciát a delta front és delta előtér üledékek fáciesek - összefogazódása okozza. A rétegzettség mértéke a delta front pereme felé növekszik. Parthoz közelebb az egyre erősödő áramlás /a partvonal előrenyomulása következtében/ érvényesíti hatását, alulról fölfelé durvuló
