Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Révész István: Földtani-fejlődéstörténeti vizsgálatok a DK-Alföldön

A konglomerátum az egykori szigeteket változó vastagságú és kiterjedésű sávként övezi. Rá, ill. rajta túlterjedően /tető és mély zóna felé egyaránt/ mészmárga települ. Ahol a pannóniai összlet vékony /Asotthalom, stb./ színe világos krémsárga, sekély, nyugodtvízi körülmények között képződött. A mély zónák felé haladva színe egyre sötétebb, itt feketésszürke bakteriopirites, piritesedett növényi szálas mészmárga jellemző. Euxin környezetben képződött, amely a miocénből öröklődött át. Az alsó-pannóniai üledékeket továbbiakban sötétszürke agyagmárga, szürke aleurolit és világosszürke homokkő rétegek ritmusos váltakozása építi fel. A homokkő részaránya mintegy 15 képződésében a zagyözönök hatása továbbra is jelentős /a szemcseösszetételi vizsgálatok és agyagmárga, aleurolit kavics tartalom alapján/. A zagyözönök mellett a fenék domborzatát követő tavi áramlások határozták ineg a homokkő felhalmozódását. Az áramlás "mentes" nyugodtabb szakaszok alatt agyagmárga és aleurolit rétegek ülepedtek. A medence süllyedése tovább tartott, de az üledékképződés üteme egyre inkább megközelítette a sűlylyedés sebességét. Az alsó-pannóniai üledékek felső harmadában megfordult a fejlődés iránya, és a partok felől a süllyedésnél gyorsabb ütemben folytatódott a medence feltöltődése. Kisebb a zagyözönök szerepe, sekélyebb vizekre jellemző üledékjegyek jelentkeznek. A Dél-Alföld vékony alsó-pannóniai összletei - Duna-Tisza közi hátság, Battonya vidéke -' nem, ill. alig tartalmaznak homokkő közbetelepülóseket. Ezek a területek a