Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Szelesi Zoltán: Móra Ferenc és a művészet

lent újságcikkét, amelyből megtudjuk, hogy az 1800 táján működő helyt művészek szerény, de értékes alakja volt Sörösök mester, aki a ferences-templom oltári'aragványain kívül Alsóváros napsugárdíszes parasztházainak homlokzati fülkéibe apró faszobrokat készített. Ezeket azonban sajnos a házakkal együtt megsemmisítette az 1379-es árvíz. A feszületeket, szenteket és ládákat egyaránt kedvvel faragó és festegető "első szegedi faszobrász" feledésbe merült alakjának Móra Ferenc állított szép emléket. Valószínű Börcsok mester munkájának tekinthető az a fából faragott, népművészeti ihletésű, festett Mária-szobor, amely a szegedi múzeumba került. Móra művészeti tartalmú cikkei közül szóbahozzuk a Szegedi grafika /1926/ és az Al freskó /1929/ című érdekes írásait, valamint a Hogyan készült Fadrusz Krisztusa? című közleményét, amely Fadrusz születésének hetvenedik évfordulóján, 1928-ban - a Délmagyarország hasábjain - jelent meg Cikkének befejező részeként említette meg, hogy modell híján Fadrusz János "...magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz-feszület." A művésznek a híres a párizsi világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazott alkotásának gipsz eredeti példánya - Fadrusz ajándékaként - ma a szegedi Dóm egyik legszebb szobrászati alkotása. A fent említett Móra írások közül több, az 1936-ban kiadott. Szegedi tulipántos láda két kötetében is megtalálhatók éppúgy, mint a Szeged kövei círaü cikke is, melyek ál tal viszonylag felmértebbé válik Móra Ferenc és a művésze- 82 -