Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Szelesi Zoltán: Móra Ferenc és a művészet

Móra, hogy "...szellős überziherben ott szoronkodik az a Mikszáth nevezeti! újságíró a kép jobbsarkában, leghátul." A szegedi köztéri plasztikák legismertebbekét, Margó Ede alkotását, a finoman szecessziós, fehér márvány Dankó Pista-szobrot 1012-ben állították fel. Móra Ferenc A cigány-szobor /1912/ című írásában keserűen jegyzi meg, hogy "... a hegedűs-szobrot a filiszter-gőg keresztelte el cigány- szobornak, nem most, hanem már gondolata fogantatásakor... Tessék elhinni - hangsúlyozta Móra -, hogy ma ez a cigány-szobor a legnyugateurópaibb dolog Magyarországon. 1 Éppen ez a cigány-szobor." A már említett Heller Ödön és festő-társa, Szőri József életműveikkel Szeged pikturális hagyományait jelentősen gazdagítják. Megbecsülésnek örvendő személyük és munkás

s

águk Móra Ferenc érdeklődését és irántuk való tiszteletét is kiváltótták. A pályája derekán, harminchat éves korában Uzsoknál hősi halált halt Szőri József /1914/ című szép nekrológjában - többek között - így -írt: "... a boldogításnak és a társadalomra való hasznosságnak nagyon sok energialehetősége múlt el vele és a modern magyar festészetnek egyik, külföldön is több ízben méltatott, nagyígéretű tehetsége volt." A több mint hatvan évvel ezelőtt, 1917-ben megalakult Szegedi Mubarátok Köre, az itteni műgyűjtők alkotásaiból kiállítást rendezett. A tárlat katalógusába Szépségkeresők címen Móra írt előszót /1917/, melynek tanulsága Tisza-parti városunk műtárgyszeretetének és gazdaságának feltárása s közmegismertetése szempontjából ma is