Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Rózsa Gábor Egy elfelejtett vízimérnök, Huszár Mátyás geometra munkássága nagy tanítványának, Vásárhelyi Pálnak árnyékában

A másfél éves német-porosz-francia és olaszországi tanulmányútjáról a tarsolyában híres európai vízimérnökök barátságával hazatérő, széles európai műveltségű és látókörű mérnököt a Károlyi uradalom nyeri ineg nagyterületű lápjainak lecsapolására. 1812-től már Szatmár vármegye hites mérnöke, ahol a legváltozatosabb építőmérnöki teendőkkel - köztük földméréssel is - foglalkozik.' Ilyen előzmények utan kerül udvari kamarai állásba, igen megtisztelő kamarai mérnöki tisztét I8l6-tói az aradi kerülethez tartozó Lúgoson tölti be. Első feladatai kapcsán megyénkben is megfordul, a Maros folyó Magyarcsanád és Nagylak közötti szakaszáról ismerjük gyönyörű kivitelű kéziratos térképeit,

10 és tudjuk, hogy VERTICS József után ő végzi a. Maros első hidrometriai felvételét. /Vásárhelyi Pál, aki Huszárnál kb, 15 évvel fiatalabb, ekkor szerzi meg mérnöki oklevelét./ Fiatal kora ellenére igen megtisztelő feladatot kap VAY Miklós generális királyi biztostól. A Szamos folyó szabályzásának tervét feltűnően szellemesebben és gazdaságosabb költségvetési mutatókkal készíti el, mint a témával már évek óta foglalkozó gyakorlott mérnökcsoport. Az I816-I7. évi pusztító tiszavölgyi árvizek hatására végre döntés születik az egész alföldi vízgyűjtő terület rendezésére, és ekkor mindenki előtt világos, hogy ezzel a feladattal csak Huszár Mátyás tud megbirkózni: ki is nevezik egy 2h fős mérnökcsport élére, a temesvári igazgató mérnök helyeire - dirigens inzsellérré - Várad székhellyel. Huszár ekkor járja végig a Tiszát úgy, hogy megfelelően pontos térképek hiányában is el tudja készíteni a folyó sza- 42 -