Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Juhász Antal: A szegedi városi földek haszonbérlői az 1850-es években

mert így kaphatunk valós képet a bérletek megoszlásáról és a bérlők vagyoni viszonyairól. Az I852 tavaszán kezdődő járásosztáskor 79 bérlő, a ha­szonbérlők egynegyede 5 holdat bérelt. Ok kevés pénzű kispa­rasztok, akik kis területű örökföldön gazdálkodhattak, és bizonyára a család megélhetéséhez volt szükségük szántóra és kaszálóra. Az 5 holdasok után a 10 és a 25 holda3 bérlők következnek /58 ill. 59 személy/ - arányuk I8-I8 °ó. Az ala­csonyabb birtokkategóriák után kiugró az 5O holdasok száma /12 fő/, illetve a 100 holdas és azon felüli nagybérlőké /16 fő/. A tízéves járásföldek legnagyobb bérlője Tápé község elöljárósága, amely 750 holdat bérel. Ismert, hogy a tápai­ak igen szűkölködtek legelőben, ezért a gazdák korábban is törekedtek arra, hogy kiválthassák jószágaikat a szegedi pusztára. Aligha tévedünk, ha föltételezzük, hogy a 7^0 hold járásföldet elsősorban legelőül használták, s csak elenyésző mértékben szántották. A szegedi puszta további nagybérlői: Rleger János taná­csos 74-5 holdat, Pálfy István 275 holdat, Petrovits Fülöp szabadkai polgár egy társával 265 holdat, König József sze­gedi polgár 241 holdat, a szabadkai Freiburger János ISO hol­dat bérelt. Ha a Tápé község elöljárósága, illetve gazdaközös­sége által bérbe vett 750 holdat ezúttal számításon kívül hagyjuk, akkor az a kép áll elénk, hogy I5 nagybérlő haszná­latába 2778 hold került, a kiosztott járásföldeknek több mint negyedrésze. I86I őszén a "tízesztendős földeket" újra árverezték és

Next

/
Thumbnails
Contents