Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Csizmazia György: A múzeumi matinék biológus gyermekfoglalkozásainak szerepe a kreatív gondolkodás alakulásában

fedezés, újrafelfedezés tudományos romantikáját ós a sajátos, itt és most, a meghatározott helyen való létezés egyedi egzisztenciáját céloztuk megvalósítani. Szabad, kötetlen formában 6-13 éves szegedi általános iskolásokkal dolgoztunk - rendszerint 16-22 fős létszámmal. 1977. decemberétől folytatjuk foglalkozásainkat a jelenben is. Témáink közül említek címszerűen néhányat: Nyotno 1 vas ás a természetben, Egy kis állatvédelem, A hóvirág titka, Mi virít, ki dalol? Vasvirágok, Virágos rétek, Allatok a történelemben, Májusi cserebogár, Vándormadarak vándorúton, Fekete István állatai. A foglalkozások metodikája komplex módon alkalmazott önkifejező - önképző tevékenység fejlesztésére irányul. Nézzük egy példán! A "Mi virít - ki dalol" témában - biológiai, fizikai, meteorológiai, kémiai, zenei, irodalmi és festészeti vonatkozásaikon keresztül - a kinti természetben lejátszódó napi események felhasználásával /fenológia, madárvonulási újsághírek stb./, a múzeum gazdag preparált anyagára építve közösen játszottuk el, "fedeztük fel" a téma rejtelmeit. Voltaic közmondások, szólás-mondások, - ezek mintájára újabbakat "készítettünk". Itt "fedeztem" fel én is, hogy a gólya miért kedves magyar madár - a gyerekek szerint piros csőrrel, fehér színnel, zöld mezőben nem is lehet más. Petőfi, Devecseri, Zelk, *.,

r

eöres versek részleteinek felidézése, elmondása közben és utá.na megbeszéltük az önálló kutatási feladatokat. /Otthont csíráztatásos kísérletek/. Ezután fizikai oldalról "vetettük fel" a problémát. A fehér fényt prizmával felbontva a falon spektrumát vizsgáltuk és problémákónt tűztük ki