Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Csizmazia György: A múzeumi matinék biológus gyermekfoglalkozásainak szerepe a kreatív gondolkodás alakulásában

nagyon fontos számukra, hogy a biológia tantárgy ne csak mereven az adott tárgy megismertetésével, hanem az azzal kapcsolatos érdekességekkel - más területű hatásaival: fizikai, kémiai, népművészeti, zenei, irodalmi, képzőművészeti, politikai stb. - is foglalkozzon, valamint kapcsolatba lehessen hozni a perpillanati tapasztalati dolgokicai . S itt már felvillan egy gondolati kapcsolat, amire építenünk kell, és amit nem hagyhat unie figyelmen kívül. Ez pedig az orientációs reakciós /belső motiváció/ és a kreativ gondolkodás tartósnak ígérkező, embert formáló kapcsolata. Egyértelműen a biológia szak tanára neia építhet az eleve feltételezett, immanens érdeklődésre, kötelességtudatból falcadó odaadásra. Nem számíthatunk arra, hogy ez majd úgyis felfedi, kibogozza a lényeget az akárhogyan, módszeresen prezentált tananyagból. Köztudott tény, hogy kisgyermekkorban a világ felfedezése csak ezzel a spontán odafordulással lehetséges. Ez az ösztönös érzékenység a későbbiekben - sajnos - eltompul, az önálló világértelmezés, felfedezés helyét az alkalmazkodás váltja fel. A gyerekek - mint látjuk és tapasztaljuk kívülről várják az inspiráló légkör megteremtését. Azt kívánják a pedagógusoktól, felnőttektől, teremtsék meg számukra a felszólító jelleget, ami szinte automatikusan váltja ki az érdeklődést, s ekkor, majd csak ekkor születik vala::ii jó - számunkra is fontos! A tanítási foglalkozáson jelenjen meg a tantárgyból is hiányolt mozgalmasság, elsodró lendület, peregjenek az események és a képek, legyenek csodás preparátumok, amelyelvkel mindenki személyesen is megismerkedhet, s a színes - 114 -