Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Zombori István: A Pallavicini uradalom és a falukutatók (Féja Géza és Kovács Imre pere)

A PALLAVICTXI URADALOM ÉS A FALUKUTATÓK /Féja Géza és Kovács Imre pere/ Az ellenforradalmi rendszer megpróbált változtatni az irreális magyar birtokviszonyokon. Az 1920. évi XXXVI, törvénycikkben kimondott földreform azonban nem volt képes megszüntetni az évezredes nagybirtokrendszert. Márcsak azérx sem, mert a birtokosok elszabotálták a végrehajtását, vagy a legrosszabb földjeikből osztottak - magas kártalanítás ellenében. A Pallavicini uradalom 192ő-ig vagyonválság címén 6 I3I holdat, megváltás fejében pedig k 695 holdat engedett át az államnak, illetve földigénylőnek. Sövényházán a lakosság nagy izgalomba jött a földreform hírére, de a kiosztott föld kevesebbnek bizonyult, mint az igénylők száma. Pedig mindenféle személyek igyekeztek meggyőzni a parasztokat, hogy ne igényeljenek földet, hanem helyette jóval nagyobb területet bérelhetnek - és ezt sokan el is hitték, A földet kérők közül nem jöhettek számításba azok, akik bármilyen közigazgatási kihágást követtek el. A Pallavicini uradalom területei után a kataszteri jövedelem alapján fizetett adót. Hogy ez az összeg minél kevesebb legyen jó minőségű földjeit a ténylegesnél gyöngébb hozamúnak tüntette föl. Az 1920-as földtörvény a kisajátított területek kártalanítási összegét a kataszteri jövedelem alapján határozta meg. Az őrgrófot így az a veszély fenyegette, hogy a több mint 10 000 hold földért