Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

Csemegi Károly (1826-1899) Csongrádon született, ahol atyja, Nasch Móric, vagyonos kereskedő volt. Az apa nevét 1845-ben magyarosította Csemegire. Gimnáziumi tanulmányait Pesten és Szegeden a piaristáknál folytatta, a jogot a pesti egyetemen hallgatta. A szabadságharcban őrnagyként szolgált. A bukás után bebörtönözték, majd szabadulása után Aradon lett ügyvéd. Országos elismertsége miatt a kiegyezés után az igazságügy minisztériumba hívják, ahol rövidesen államtitkárdesz. O a beterjesztője 1878-ban a polgári büntető törvénykönyvnek, amely megteremtette Magyarországon az európai színvonalú büntetőbíráskodást. Ezért a munkájáért Szent István-rend középkeresztjével tüntette ki az uralkodó. Mint kúriai tanácselnök 1880-ban megalapította az első magyar jogászegyesületet, amelynek elnöke is lett. Művei a magyar jogtörténet kimagasló alkotásai, közöttük a legjelentősebbek: A jogvesztés elmélete és az állami jog, a Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt és A bűnvádi eljárás megindításának feltételei. Mikszáth Kálmán, aki képviselőként is jól ismerte, a következőket írta róla: „Bírónak is nagy. Szeszélyes ugyan, mint eg)' asszony, goromba fölfelé, és gúnyolódó, dölyfös lefelé de mikor a tanácsban elnököl olyan, mint egy Jupiter, igazságos, kérlelhetetlen és zordon. Akarata egy despotáé, de törvényből sarjadzik, tehát jogosult." Budapesten a Kerepesi-temetőben találhatjuk meg síremlékét. * Csongrádon utcát és legújabban a városi könyvtárt nevezték el róla. Domborművét — Tódi Béla alkotását - a Művelődési Központ falán helyezték el. Dudás Sándor csongrádi szobrászművész bronz Csemegi-plakettje mellett szerepel a Sebestyén István levéltáros készítette családfa. * Az újságtartóba befűzött Függetien Újság 1899. március 26-ai száma címoldalon közölt Csemegi Károlyról nekrológot, halotti megemlékezést. A tárlók háttere — a középkori szürke kresvászpn, a török kori kék-zpld selyem, a Károlyiak 18-19. századi uradalma zpld bársony, Csemegi Károly jogtudóst és Váry Gellért paptanárt bemutató egység tapétája — a korok stílusát (meghatározó anyagát) jelzi. Csongrád a 20. század első évtizedeiben A század első évtizedére már huszonötezer lakosa volt a településnek. A birtokstatisztikák szerint a lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdasági termelésből élt, amit főképpen kisbirtok parcellákon végzett. Az iparban 1371-en dolgoztak, s mindössze három vállalkozás — két malom és egy építőipari cég - foglalkoztatott húsz munkásnál többet. Csongrád mint nagyközség városias arculatot kezdett ölteni. Az első világháborúig felépült a polgári leány és — Ybl Alajos tervei alapján a polgári fiúiskola (a későbbi gimnázium), korszerű szállodát is létesítettek. Ezt a reményteljes fejlődést szakította meg az első világháború kitörése. Majd csak 1923-ban lett nagyközségből újból város. * A kisbíró dobja. A község alkalmazottja volt a kisbíró, aki a bíró felügyelete alatt a következő feladatokat látta el: a hivatali helyiségek tisztán tartását, a kézbesítést és a hir-