Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

tulajdonképpeni tőkét. A pénzsorozatokon jól megfigyelhető a pénzverési technika fejlődése is. A pénzek 1830-ig több-kevesebb szabálytalansággal kerültek ki a verdékből. A modern verőgépekkel már teljesen szabályos, egyforma véreteket tudtak előállítani. Az előkerülés helye szerint valószínűsíthető, hogy a kisebb vagyon Csongrád egyik tehetős családjában, a földbirtokos, gazdálkodó Faragó családban keletkezett. Ezekből állítottunk ki 24 jellegzetes darabot. A 18. és 19. században forgalomban lévő krajcárosok értékét pár korabeli árral érzékeltetjük: az 1770-es években egy férficsizma 80 krajcárba, az 1830-as években egy hizlalt ökör 50 forintba, vagyis háromezer krajcárba került. * A pénzérméket őrző pisztoly Ludwig József pesti műhelyében készült. Csappantyús elsütő szerkezetű, elöltöltős, gazdagon díszített kézifegyver. * A Károlyi család kastélya Szegváron volt, ahol a megye nemesi közgyűléseit tartották. Az épület a 19. század végétől árvaház, majd gyermekotthon lett, képeslapmásolatainkon már így szerepel. A kiállított nagyméretű színes fénykép a kastély ásatásáról készült (Ásató régész: Vörös Gabriella, az ásatás ideje: 1980-1991.) Csongrád 1848/49-ben Az 1848. március 15-ei pesti forradalom híre gyorsan eljutott Csongrádra is, hiszen már március 18-án üdvözölte a város a Közcsendi Bizottságot. Áprilisban pedig megkezdődött a toborzás a nemzetőrségbe. Csongrád rendezett tanácsú város és önálló választókerület lett. Első képviselőjének Klauzál Gábort, a felelős magyar kormány miniszterét választották. * Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus litográfiája (kőnyomata) 1842-ben készült, amikor az országgyűlés reformellenzékének egyik jelentős alakja volt Csongrád vármegyei követeként és Deák Ferenc híveként. A cseh eredetű katonatiszti családból származó Klauzál Gábor jogi tanulmányait befejezve Csongrád vármegyében töltött be különböző tisztségeket, majd 1832-től 1848-ig a pozsonyi országgyűlés követe volt. A Batthyány-kormányban az ipar- és kereskedelemügy minisztere lesz. 1848 nyarán a csongrádi kerület országgyűlési képviselőjének választották. A szabadságharc ideje alatt és a Bach korszakban visszavonult a politikai élettől. * Kossuth 1848 őszi megyei toborzó körútjának első állomása Csongrád volt. Az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetője szeptember 30-án, szombaton érkezett a városba, toborzóbeszédét október l-jén mondta el a Nagyboldogasszony-templom előtti téren. * A kiállításban szereplő, Schener György által 1827-ben készített Csongrád megye térképének másolatán kis, nemzeti színű zászlócskák jelzik a toborzókörút állomásait: Csongrádot, Szentest, Szegvárt, Hódmezővásárhelyt és Szegedet. Kossuth a szabadságharc utolsó napjaiban került újból kapcsolatba a várossal. 1849. július 28-án Szentesről egy dörgedelmes hangú levelet küldött Csongrádra, amelyben meg-