Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

kés megyei birtokaihoz a Rákóczi szabadságharc után jutott Károlyi Sándor, aki a szatmári béke előkészítője és aláírója volt. * Nemesi rímeriik egy-egy (összesen 6) mezőjében szívet tartó karvalyt, hátsó lábain ágaskodó szarvast, kiterjesztett szárnyú egyfejű sast, zászlót tartó kétfarkú oroszlánt, koronás, szárnyas angyalfejet és koronás halfarkú szirént láthatunk. A pajzs fölötti grófi koronákon kardot fogó kétfarkú oroszlán, kiterjesztett szárnyú és három rózsát tartó griff madár van, közöttük egy páncélos, sisakos vitéz, aki jóbb kezében kivont kardot, a balban egy levágott vérző fejet fog az üstökénél. A 19. századtól ismert Csongrád címerbe a szívet és a három rózsát annak megalkotója a Károlyi címerből vehette át. 1722-re Csongrád megművelt határa közel 44 ezer hold lett, a lakosság száma 7000 főre növekedett. Templommal és iskolával is gyarapodott a mezőváros. A kereskedelem élénkülését mutatja, hogy évente négy országos vásárt tarthattak a településen. A gazdasági fellendülés eredményezte, hogy az 1830-as évekre a lakosság lélekszáma elérte a 12000-et. Csongrád mezővárosa 1845-ben megindította a földesúri függőség felszámolására az örökváltsági tárgyalásokat. Ennek képviseletére Kossuth hajóst mint ügyvédet kérték fel. O