Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

A 11. századi ember viselete

A 11. SZÁZADI EMBER VISELETE 11. századi temetőkből előkerült leletek alapján a köznép egységesülő szerény, helyi divattal színezett európai viselete bontakozik ki. A nők különösen kedvelték a pödrött- és S-végű hajkarikákat. E tárgyak használati módjára egykorú ábrázolások híján csupán a régészeti ásatások megfigyeléseire hagyatkozhatunk. Csongrád vidékén a fültő mellett, a koponya két oldalán találjuk őket, helyi divat szerint hajba fonva, vagy varkocsszorítóként. A lányok és asszonyok fülbevalót ritkán hordtak. Az apró, színes üveggyöngyök a nyak táján alkotnak füzért, helyi műhelyekben készíthették őket. Kedvelték az ezüst vagy bronz nyakpereceket (torquezeket) és a változatos kialakítású karpereceket. A nyakban az ékszereken kívül - a vállon hosszan kihasított és füles gombokkal záródó egyszerű ruha, vagy ing felett - gyakran bizánci eredetű bronz ereklyetartó mellkereszt lógott. A pecsétgyűrűk kivételével a különféle nyitott és zárt pánt vagy karikagyűrűket férfiak és nők egyaránt használták. Ez utóbbiakról nem bizonyított, hogy jegygyűrű szerepét töltötték volna be. A pecsétgyűrű, a vascsatos egyszerű bor-, esetleg textilöv, a róla lelógó sima bőr- vagy nemeztarsoly, a benne elhelyezett tűzkészséggel és erszénnyel, valamint a tarsoly mellett függő, fa tokba tett kés a férfiak viseletéhez tartozott. Kora Árpád-kori női viselet rekonstrukciója. A tarsolyon a férfi viselet tárgyai láthatók Az előző kép nőalakjának főbb ékszerei: nyakperec, S-végű hajkarikák, karperecek és gyűrűk