Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)
Juhászat
Juhászat Csongrádon az állattartáson belül a juhtenyésztés mindig jelentős ágazat volt. Az 1793-94 évi felmérés során 7685 juhot vettek számba. 126 A Károlyi család csongrádi uradalmáról készített 1814-es inventárium szerint az uraság gyójai „juh-nyáj legelője" 203 hold (1200 négyszögölével). Itt épült egy vertfalú, nádfödelű juhászház, mely két szobából, két kamrából, egy konyhából és egy füstölő kamrából ákt. A tekintélyes számú ákatákomány — 1348 juh — nagy tejhasznot biztosított, amit az eszközákományban felsorolt tárgyak jeleznek. A juhász számadásában szerepelnek tejes teknyőcskék, sajtoló teknyő, füles üst, tejfelszedő hordó, egy akós köpülő, sajt préselős^ék, sajt tartó rács. A füstölő kamra pedig a nagy mennyiségű sajt füstöléssel való konzerválására szolgált. 127 Az 1828-as összeírás szerint Csongrádon a juhok száma 8303. 128 A 19. század végétől pedig a következőképpen alakult: 129 1895 1186 1911 2565 1935 3088 1942 4217 1962 6279 1966 7106 A 20. században már csupán néhány darab racka és cigája található a juhákományban, az ákatok többsége merinó. Birkákat még századunk elején is szinte minden gazda tartott. Kisebb gazdák csupán néhányat a tanya körül, őrzésüket a többi legelő jószággal együtt egy fiúgyerekre bízták. A nagyobb gazdák azonban a több száz jószágból ákó nyájuk meké hozzáértő juhászt fogadtak. Az ún. egyéni juhászok 60-100 saját birkát őriztek, a juhászok többsége azonban gazdákhoz elszegődött, más birkáit őrző pásztor volt. A foglalkozás általában apáról fiúra öröklődött. A nagyobb gazdák 100-250 juhot tartottak, 150 birkához már fogadtak juhászt. A gazdák juhnyájához általában 3-4 kos tartozott, de nem legeltek a falkában, hanem a kanász előtt, a disznókkal jártak. A nyájat falkának nevezték, ez 200-250 jószágból ákt. A 150-160 juhból ákó falka neve kurta falka. A tenyésztésre szánt nőstény kisbárány két éves korig jerke vagy toklyó, a fiatal kos a kosbárány. Hároméves korig, mikor az első bárányai születnek, az anya neve tokjuh, tokanya, tokjuhanya, idősebb korban anyajuh. A hím neve kos, a heréké ürü, az idősebb kosé öregkos, a szarvadan kost pedig sutának mondták. A 6-7 éves vágásra szánt anyajuh a mustrabirka. 126 Kruzslicz István 1988. 35. 127 Góg Mihály 1984. 157-158. 128 Barta László 1981. 21. 129 MSA. Állattenyésztés. III/4. 128.