Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Állattartás

tudott, de egy lovat az is igyekezett tartani, akinek csak 2 hold földje volt. Egy 5-6 hold földdel, 3 hold szőlővel rendelkező gazda már 2 tehenet tartott és egy lovat. Egy bokrosi 12 hold földdel, 3 hold szőlővel és 2 hold réttel rendelkező gazdaság 2-3 lovat, 2-3 tehenet nevelt. Máshol a 16 holdas földhöz 2-3 ló, 4 fiastehén, 2-3 borjú tartozott. Egy 35 holdas felgyői gazdaságban az 1940-es évek elején 2-3 ló, 1-2 csikó, 3-4 tehén, 2 öregbivaly, 2 kisbivaly és 2 ökör volt. Az 1930-as évektől jól szervezett és jó minőségű volt az apaákat-tenyésztés. Az ákami tulajdont képező apaákat istákók mekett engedélyezték a minőségi követelményeknek megfelelő, magántulajdonú tenyészmén, bika, kandisznó és kostartást is. A 19. századi szerzők az ákattartás ágai közül elsőként a szarvasmarha tenyésztés jelentőségét emekk ki: „... a marhatenyésztés szintoly gond- s körültekintéssel folytattatik mint a földművelés, Csongrád czimeres ökrei hazaszerte ismeretesek, e részben a Károlyi grófoké az elsőség, mint kinek tágas pusztái s kövér legelői a legszebb szarvasmarhát nevekk. És pedig a közönséges fehér és daruszínű magyarországi faj tenyésztetik, nagyobb része gazdasági munkálatokra használtatik, s hol a legelő kevés, istákókban, vagy vidéki bérlett földeken tartatnak."

82 A csongrádi marhavásárok a vásárhelyiekkel és szentesiekkel együtt híresek voltak a 19. században.

83 A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a szarvasmarhaákomány a 20. században fokozatosan csökkent Csongrádon: 1895: 5590 1911: 5547 1935: 3879 1942: 4474 1962: 3090 1966: 3050 A fokozatos csökkenés mekett a tenyésztett marhák fajtájában következett be gyökeres változás. A 19. század végén még a magyar fajta volt uralkodó (1895-ben 5384 db) és csak kis számban fordult elő a pirostarka és szimmenták (1895-ben 86 db). 1911-ben már ez utóbbi fajták kerültek túlsúlyba (2921 db), a magyar fajta valamivel kevesebb (2534 db). A következő évtizedekben pedig egyre csökken a számuk (1935: 480 db, 1942: 421, 1944: 306), az újabb fajták váltak kedveltté. (Ezek száma: 1935: 3058, 1942: 3550, 1944: 4468).

84 Hogy századunk első évtizedeiben a füstösnyakúnak is nevezett magyar szürkemarhánál jobban kedvelték a vöröstarka marhát, annak oka részben az volt, hogy szekdebb a másiknál, másrészt azért, mert miután a vöröstarka ökör igaerejét 10-12 éves koráig kihasználták, ereje gyöngültével hizlalásra fogták és mint hi\ottgöbölyt adták el. Hizlalása gazdaságosabb volt, mint a szürkemarháé, mert míg ez csak 6-7 mázsát ért el, addig a tarka 910 mázsára is meghízott. 82 Palugyai Imre 1855. 422. 83 Zsilinszky Mihály 1898. II. 310. 84 MSA. Állattenyésztés. III/1. 128. CSLT. Bokrosi közbirtokosság iratai. IX. 211. 51/1944.