Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Szőlőművelés, zöldség-, gyümölcstermesztés

Az 1930-as évek végére Csongrád szőlőterülete 2788 kat. holdra növekedett.

59 A szőlősgazdák az 1920-as évektől többször újjáalakuló egyesületbe és hegyközségbe tömörültek. A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete a szakmai képzésen túl biztosította a szervezett értékesítést is. Trágyahordáshoz használt „trapacs" (1986.) Míg kinn a szőlőben inkább csak borszőlőt ültettek, addig a ház körül vagy a tanya körül csemegeszőlőt. A 20. század elején még a borszőlő nagyobb részét a fekete kadarka tette ki, a nemeskadar, a keselykadar és kisebb mértékben a kövidinka. Az öreg szőlősgazdák most is a kadarkát tartják a legjobbnak, bár a téeszek a kékfrankost is nagyobb mértékben termelik. A szájhagyomány szerint a csongrádi kadarkát a török hozta ide. Helyenként direkttermő fekete szőlőt, Otellót futtattak fel, melynek termését bofestésre használták. Ezt a szőlőt nem kekett különösebben gondozni, úgy is termett. A kadart festették vele, hog)

7 mélyvörös színt kapjon. Csemegeszőlőt kevesebbet termesztettek. A Szegedi Híradó 1865-ben a következőket említi Csongrádról: „A szőlőfajok közül lugasokban a fehér és veres kecske-, és juhcsecsűt tenyészűk, melyek nagy termékenységük és sokáig tartható húsos, kemény szemeik folytán közönsé59 Glass Imre 1938. 21.