Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Szőlőművelés, zöldség-, gyümölcstermesztés

Csongrád szőlőtermő területe a várostól északra fekvő, egy tömbben elterülő Öregszőlők nevű rész. A Tisza jobb partján, Bokrostól a város széléig húzódik. A szőlőterület kis parcekákból ákt, nagyon kevés bktokos rendelkezett 2-5 kat. hold területtel. A 18. század végén, a mámai területen feküdt a Károlyi grófok szőlője. A község szőlője 675 hold és 1548 2/6 négyszögöl, míg a földesúré 13 hold és 1244 négyszögöl. Az ádagtermés az országoshoz képest gyengébb: 14,77 akó holdanként.

53 Az uradalom idő közben gyarapodó szőlőterületét így írja le az 1814-es inventárium: „A szökő, melyet 220 ember bekapálhat a Csongrádi szökőknek felső végiben két dükő út közötd egyenlő széles, és hosszúságú térségben fekszik, két oldal felrakott garáddal kerítve, és 1200 négyszögű öles 18 3/8 holdat tészen. A régi szökőnek felső végihez annyi foglalatú föld 1807-dik esztendőben Méltóságos Grófné Kegyes rendelésibül újonnan szökő veszszőkkel beültetett, és remélendő jó termésre minden szorgalommal műveltetik: ák 14 pásztábul, vagyon benne' vinczekér számára egy deszka bódé gunyhó zsindekyel födve, közönséges pléhes ajtóval. Mindakettő 28 Pasztákban 3400 utakbul áll. Csongrádi lakosok többi szökő terméseiből törkölyös mustban nyolczadrész dézmát veszi az uraság."

54 Az urasági szőlő emlékét az Öregszőlők területén keresztülvezető „Urasági út" vagy „Uraság útja" elnevezés őrzi ma is. A csongrádi szőlőkultúra különösen a 19. század második felétől virágzott, mert itt a füoxérával szemben immunitást jelentett a homokra telepítés.

55 A szőlőterület 1860-as kiterjedéséről Tari László így ír: „...a Tisza mekett húzódó ... Öregszőlőktől északnyugatra az Agyagos vagy Zöldkereszt úttól feljebb volt a Mámaierdő, amely pusztulásnak indulván, 1860-ban Kertész László polgármester kezdeményezésére — a közepe táján — a homok megfogására szőlőket kezdett telepíteni. Ez volt a Haleszok magva, az Öreghalesz. Később az egész Mámai-erdő helyét betelepítették szőlővel, ez lett az Újhalesz. Az Öreg és az Újhaleszt együttesen nevezték aztán Haleszoknak."

56 Egy 1887-es kimutatás szerint a csongrádi szőlőgazdák száma 1648, a kül- és belterületi szőlőskertek összes területe 1810 kat. hold és 1037 négyszögöl. Az összes termés megközelítőleg 7240 hektó és 259 kter, holdanként adag 4 hektó.

57 A bortermés majdnem felét vidékre szakították eladni. A közveden környék, Csany és Felgyő ekátása mekett Szentesre, Hódmezővásárhelyre, a Nagykunság közelebb eső helyeire és Pestre is szakítottak borokat.

58 53 Kruzslicz István 1988. 33. 54 Góg Mihály 1984. 159. 55 Sebestyén István: A szőlőműveléshez fűződő hagyományok és szokások. MOZ. 1982. 250. 56 Tari László: Krónikák a régi Csongrádról 1704—1901. Csongrád megyei könyvtári füzetek 7. Szeged, 1977. 41. 57 CSLT. 1888-as kimutatás. 58 Sebestyén István 1982. 251.