Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Dohánytermesztés

A Csongrád környéki dohánytermesztő községek a 18. század közepe táján születtek. A dohány iránti kereslet megnövekedésével Szeged népe kezdett el foglalkozni e növény termesztésével. Az 1740-es években alapították az első kertészségeket a Szegedhez közel eső pusztákon, majd távolabb is, a Tisza folyását követve. Főként a Tisza jobb partján alakultak ezek, mert itt a talaj — a homokföld — is kedvezett a dohánytermesztésnek. Az 1763-as összeírás már közk a felgyői kertészségeket, az 1768—69-es pedig az új kertészségek között említi Ekést, Várhátat, majd 1777—78-ban Csanyt. A vízközelség fontos tényező volt, e szerint települt a felgyői és az ekési kertészség. A dohányföldeket a kertészek végleges letelepedésével kiegészítették gabonaföldekkel és veteménnyel.

41 A dohánykertészek az 1786—87. évi felmérés szerint 757 hold 287 5/6 négyszögöl dohányföldön összesen 3595 mázsa dohányt termeltek. Az ádagtermés 4,75 mázsa volt.

42 Csongrád környékén a földesúr akódiáks földjéből hasított ki parceUákat a dohánykertészeknek, akik a használatért árendát, bérleti díjat fizettek, részben készpénzben, részben természetben, a dohánytermésből.

43 1826-ban jelentősen megnőtt az uraság által dohánytermesztésre bérbe adott földek területe, összesen 1241 hold és 946 négyszögöl volt. Az újfalusi kertészség 72 holdon, a felgyői 425 hold 1170 négyszögölön, a fehértói 90 hold 28 négyszögölön, az ekési 19 hold 548 négyszögölön, a csanyi kertészség pedig 1048 hold földön termelte a dohányt. Ekkor a kertészek 1200 négyszögöles holdanként 75 font dohányt szolgáltattak be a földesúrnak.

44 Fényes Elek adatai alapján 1856-ban 294 Csongrád környéki termelőtől összesen 8954 mázsa 23 font dohányt váltott be a kormány. Ez a mennyiség 804 1057/1600 holdon termett, így holdanként a dohánytermés 10 mázsánál több. Csongrád dohánybeváltó hely volt, melynek körzetébe tartozott Szentes, Tés, Felgyő és Vidratorok. Fényes Elek ismerteti a termesztett fajtákat: „A csongrádi környéken használtatni szokott magfajok a következők: Régi amerikai. E mag a dohánytermesztés kezdetétől vettetik, s már bátran belföldinek lehet keresztelni, mint meghonosultat. A köznép ezt termeszti leginkább, bár saját kárával, minthogy az első osztályokra e fajból igen kevés mennyiség szemeltetik ki, s hogy így elaljasodott, azt a rossz és érteden kezelésnek mlaj doni that juk. Új eredeti amerikai fajok: a fodros és hegyeslevelű amerikai, pensüvaniai, virginiai, mariiandi, louisiai, ohioi." Fényes Elek szerint az új fajtákat nem tudják eredményesen termelni, s a siker érdekében több javaslattal ákt elő, ezek között szerepel a mintagazdaságok alapítása jeles dohánytermesztő helyeken, melyek közé Csongrádot is besorolja.

45 41 Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. 42 Kruzslicz István 1988. 42 43 Góg Mihály 1984. 160. 44 Kruzslicz István 1988. 32. 45 Fényes Elek: Csongrád vidékének dohánytermesztése. Pesti Napló. 1857. nov. 1.