Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)
Földművelés
Az adatok az agrárnépesség elszegényedését mutatják. A tízéves időperióduson belül is megfigyelhető, hogy jelentősen — majdnem felére — csökkent a középparasztok, a 10— 100 kat. hold közötti földterületen gazdálkodó kisbirtokosok száma. Ezzel szemben nagymértékben nőtt a 10 holdon aluli földdel rendelkező parasztok, napszámosok, valamint a mezőgazdasági munkások száma. A szegényparasztok néhány holdnyi földjük terméséből nem tudták eltartani családjukat, így napszámosként, részesaratóként, cséplőmunkásként keresték kenyerüket az egyéb időszakban végzett kubikosmunka mellett. Az 1930-as évekre emelkedett a törpebirtokosok száma. Az 1938-ban kiadott vármegyei szociográfia adatai szerint 1906 az egy holdon aluli birtok, az 1—5 hold közötti pedig 1986. Ezek összesen 5186 kat. holdaí tesznek ki. Az 5—50 holdas birtokok száma 517, s 20638 holdat jelent. 50-100 holdas birtok 45 volt, területük 2902 hold. 100-500 holdas birtok csupán 19 darab volt, területük 3464 hold, 500 és 1000 hold között egy 791 holdas gazdaság található, 1000 holdon felül pedig 3 birtok van, összesen 5746 kat. hold területen. Ebből egy Csongrád városáé, a másik a Bokrosi Közbirtokosság legelője és rétje, a legnagyobb, 1443 holdas birtok pedig Lukácsovits Ernőné tulajdona volt. 12 A csongrádi közvélemény szerint kis- vagy szegényparasztnak számít az 1-3 holdon gazdálkodó, középparasztnak az 5-20 holdas gazda. Ez utóbbi volt a többség és ez gazdálkodott legjobban. Ahogy az eddigi adatokból is látszik, a nagybirtok nem volt jellemző, de nagybirtokosoknak nevezték a 30—100 holddal rendelkező gazdát. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 48. Köt. Bp. 1913. 371. 12 Glass Imre: A mai Csongrád. Csongrád vármegye. Szerk.: Csíkvári Antal. Vármegyei szociográfiák. I. 2. rész. Bp. 1938. 21.